mint a

"tavaszi vágyak Ú-hangversenye"

2011. augusztus 28., vasárnap

blogváltás

Kedves Mindenki!
Csupa szeretettel osztom meg Veletek, hogy új oldalra költöztem, egy egészen átformálódott tárházba, nézzetek be, ha úgy tartja kedvetek:
http://owlmade.blogspot.com

Bizonyára észrevettétek, hogy az utóbbi időben mintha megállt volna a Bagolyművek körüli légjárás, az igazság az, hogy mostanában egészen más feladatokkal szembesültem... ám most újult erővel, s frissült létenergiával folytatom...
Köszönöm Nektek a rendszeres nyomon követést és támogatást!:-)

Szeretettel

Lucia





2011. június 6., hétfő

új pirográffal bővült a család...

Kedves Mindenki!

Csupa öröm ért a minap: egy új pirográffal gazdagodtam... :-) s bár a vizsgaidőszak s szakzárás kellős közepén járok-kelek, s csakhamar tovalibbenek, mégis egy kis pihenőt tartva, ezeket készítettem:





csupa-csupa szeretettel! :-)

2011. április 23., szombat

hm

páka nélküli voltomat ez egy picit feledteti:

 

amúgy most, hogy alkotó energiáimat más realizációba kell öltenem, rengeteg régi érzésem előbújt.
(de azért, ha nyertek a lottón vagy csak szimplán van valakinek egy használaton kívüli tízezrese, akkor ne habozzon megajándékozni vele, igazán meghálálnám...)

2011. április 10., vasárnap

we all do what we can


keresek-kutatok, páka után sóvárgok...
kívánságom míg nem teljesül, a múltat forgatom, fenekestől:


2011. április 8., péntek

in memoriam

a páka első lenyomata...

gyász van gyász

[mikor tekertem le a pákám fejét, mindenestől, belestől a kezembe potyogott... szétesett. szétégett. és most javíthatatlan.]

Drága Páka-pajtás!

köszönöm az együtt töltött szuggesztív időt.
fájó szívvel veszem tudomásul, hogy immár csak részekben boldogítasz.

csupaszív

2011. április 4., hétfő

azok a kerekded formák...

miközben beborult az ég, s a szél a fákat táncoltatja, pörgeti-forgatja, épp egy karkötőt égetek... rókák s mókusok kergetőznek rajta.
a karkötő mintázása igazán veszélyes mulatság ám, hiszen gömbölyded formája miatt, ha nem figyelek, a kezemre csúszik a páka... ez ám az igazán gondolatürítő tevékenység. ha beszökik valami a tudatomba, rögtön másfelé terelődik a figyelmem, s égető következményei vannak.

2011. április 3., vasárnap

újabb szárnycsapások


miután a tavasz szele mindenkit megérintett, implicit módon fellendült a bagolyművek forgalma is. ezt először is köszönöm mindenkinek!

új kísérletezések folynak... tökmagolajba pácoltam pár égetményt, s egészen kedves zöld színezetet kaptak. most várom, mivégre folytatódik a száradási, s kopási folyamat. mindenesetre az illata harapnivaló. (a képélmények később várhatók)

2011. március 27., vasárnap

egyszer, mikor...

bagolyszív
 Szabó Lőrinc:  A bagoly
Kisfiam kieszelte, hogy van
valahol egy mindenható,
aki megbünteti, ha rossz és
csokoládét hoz, hogyha jó.
 
A nagyurat el is nevezte:
- Bagoly! - mondta - ez a neve! -
De úgy látszik, rám is hasonlít,
mert nagy kerek szemüvege

van a bagolynak: legalább is
így mesélgeti a gyerek;
s akármi történik a házban,
az mind a bagoly műve lett.

A bagoly vitt el reggel engem
és estére ő vitt haza,
a baglyot hívtuk, ha nem ízlett
a gyereknek a vacsora,

s Lóci megtette ezt is, azt is,
amit azelőtt semmikép,
csak azért, hogy bebizonyítsa
külön istene erejét.

Nekem nem tetszett a bagoly, de
tűrtem némán egy darabig.
Tegnap azonban elővettem
s faggatni kezdtem a kicsit:

- Mondd, Lóci, bagoly igazán van? -
- Van hát! - Ismered? - Ismerem! -
- De én nem tudok hinni benne,
amíg nem látom, hogy milyen! -

- Látni fogod! - jött tűzbe erre
Lóci, s mérgesen otthagyott;
s most a fejét tíz hosszú percig,
gondolom, azon törte, hogy

hogyan tudna meggyőzni engem,
mert végül is előszedett
valami fiók fenekéről
egy régi rossz szemüveget,

s jelentve, hogy a bagoly itt lesz,
kiment az erkélyünkre, és
már kiáltott is: - Úgye, látod?
Itt van az ablaknál! benéz!

Épp rád néz! szemüvege is van!
Itt a bagoly!... - Elhallgatott,
s én láttam, hogy csakugyan ott van,
a szemüveges alakot:

láttam Lócit átszellemülten,
ahogy benézett, komolyan
és gőgösen, mint aki érzi,
hogy rettentő szerepe van:

láttam Lócit tágult szemekkel,
sugarasan, mint egy szobor...
S szaladtam a másik szobába
a hírrel, hogy itt a bagoly, -

és Lóci, mire visszatértünk,
már bent volt, ugrált, kacagott,
s szemében ragyogott az isten,
aki a lelkében lakott.

2011. március 26., szombat

festékpacák


azon tűnődtem, mikor is koptak le a bagolyművekről a színek... ugyanis az utóbbi időben valamiképp közelebb éreztem magamhoz a natúr formákat. s miközben e körül összpontosultak élményképeim, máris megszülettek az élénk színekbe burkolózott égetmények. csupa szeretettel.

2011. március 20., vasárnap

kitöltöm az űrt

hetek teltek el, s én semmit sem égettem.... új inspirációk után kutatva ebbe a régebbi fülbevalóba botlottam, és arra gondoltam, kipróbálom a fekete rizst mint ételfestéket, megfelel-e alappácnak.

2011. március 4., péntek